A győrújfalui Krisztus király templom története
Győrújfalu történetét lényegesen meghatározta Győrhöz való közelsége és annak fontos végvári szerepe. A település a középkorban többször teljesen megsemmisült, lakói elmenekültek. Földesurai adó és egyéb engedmények ígéretével próbálták újra benépesíteni. A községben sosem működött önálló plébánia, több évszázada a szomszédos falu, Győrzámoly filiája, vagyis leányegyháza. A plébánia a középkortól az esztergomi főegyházmegyéhez, azon belül a komáromi főesperességhez és a hédervári esperesi kerülethez tartozott.
A XX. század elején a falu központjában fából készült harangláb állt, amelynek lélekharangja évtizedek, talán évszázadok óta hívta imára a híveket. 1904-ben került mellé az a kőkereszt, melyet felirata szerint Isten dicsőségére és a hívek lelki épülésére állíttatott Czinger János és felesége, Süly Magdolna.
Templom hiányában a helyi katolikus iskola épületében tartottak hittanórát vagy mondtak rózsafűzért. A katolikus tanító már a korábbi évszázadokban is rendszeres segítője volt a több községet ellátó plébánosnak. Ha szükséges volt, temetett, keresztelt, litániát tartott.
A lakosság azonban szeretett volna önálló kápolnát vagy templomot építtetni. Ebből a célból Ecsedy Gyula plébános javaslatára a községi képviselőtestület 1929. május 24-én tartott ülésén döntött arról, hogy az a terület, ahol a harangláb állt, az egyházközség tulajdonába kerüljön.
A fából készült harangláb helyébe kis téglatornyot építettek az 1930-as évek elején, amely a templom építéséig állt.
Az új plébános, Thaller István a templom tervrajzának elkészítésével Schutzbach Antalt bízta meg. 1936 januárjában mutatták be az egyházközség képviselőtestületének a Schutzbach Antal és társa, Schneider Sándor építész által készített terveket és a hozzá tartozó költségvetést. A testület azokat egyhangúlag elfogadta és kötelezte magát, hogy a templom építésének terheit viselni fogja.
A munkálatok 1936. május 19-én kezdődtek. A 600 fő befogadására alkalmas templom Sajgó Alfréd budapesti építési vállalkozó kivitelezésével készült. A templom építésére 21150 pengő gyűlt össze, ebből 5000 pengőt az esztergomi főegyházmegyei alapból, további 2000 pengőt a vallásalapból utaltak az egyházközségnek.
A hívek az adományokon kívül igás és kézi napszámmal járultak hozzá az építkezéshez. Az alapkőletétel után kb. két hónappal tető alá került az épület.
A tervezettnek megfelelően 1937. október 31-én, Krisztus király ünnepén sor kerülhetett a templomszentelésre. Innen ered a templom elnevezése. A szentelést Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás végezte.
Virágokkal feldíszített kapu előtt lovas ünneplők várták a hercegprímást
Az egyházművészet megújulása Európa-szerte a XIX. század végén kezdődött. A győrújfalui katolikus templom modern egyházművészeti alkotás, mely méretéhez megfelelő mértékben igazodott az új elvekhez. A templomnak nemcsak a külső megjelenése, hanem a belső berendezése, sőt annak elkészítése is Schutzbach Antal elgondolásait és keze munkáját dicséri, akinek a tervek elkészítésében Schneider Sándor építész és Somogyi Antal művészettörténész volt segítségére.
Az oltár mögötti freskó témája a Szent Kereszt és Krisztus király felmagasztalása. Az oltárkövet (az oltárba épített márványlap, melybe középen mélyedést vágtak, ebbe helyezték az ereklyét) a rajta olvasható felirat szerint Breyer István püspök szentelte fel még 1932. december 25-én, feltehetőleg Szent Tamás ereklyével.
A padokat egy helybeli asztalos, Szalma Károly készítette, aki a Schutzbach Antal által kigondolt rajz szerint készített el 22 darab 2 és fél méteres, valamint három darab 3 és fél méteres padot. A mellékoltár is ekkor készült el.
Az újonnan épült templom tornyában sokáig a régi haranglábból kiemelt 81 kg-os kisharang szólt. 1951 májusában egyszerre két harangot szenteltek fel. Az egyiket Burján József helybeli gazda és felesége adományozta, a másikat pedig az egyházközség a hívek adományából.
A templomban látható oldalfreskót Schutzbach Antal festette meg 1957 novemberében az egyházközség megrendelésére, Galambos Lajos adományaként.
A II. vatikáni zsinat rendelkezésének megfelelően az 1980-as évek elején szembemiséző oltárt alakítottak ki. A visszaemlékezők szerint Kákonyi Asztrik ferences atyát, a jeles festőművészt hívták meg Esztergomból. Ő tervezte meg a liturgikus teret, a fa oltárt és tartozékait.
Az ezeréves Magyarország emlékére 2001-ben állítottak emlékművet Galambos István és családja adományából.
A győrújfalui egyházközség az 1993-as egyházmegyei határrendezés értelmében a Győri Egyházmegyéhez tartozik. Az ezredforduló után Takács Ferenc plébános kezdeményezésére jelentős külső és belső átalakítás, felújítás kezdődött. A templombelső átfestésére 2002-ben került sor, a templom körüli kerítést 2003-ban bontották el. Társadalmi munkával és adományokkal járultak hozzá a hívek, hogy 2009 májusában elkezdődhetett a tetőszerkezet és a sekrestye felújítása. A következő évben új, márványpadlózatot kapott a templom; majd megvalósult a külső világítás és a főbejárat átépítése. Pályázat útján 2012-ben új digitális orgonát építettek be a karzatra. Néhány évvel később a templom melletti kőkeresztet restaurálták.
Forrás: Galambos Krisztina: A győrújfalui Krisztus király templom története. Győrújfalu : Római Katolikus Plébánia, 2013.
