Falunk nevének első okleveles említése 1328-ból való. Akkoriban néhány halászházból álló település, ún. halászbokor lehetett a falunk.

Évszázadokkal később is amolyan egyutcás falu. Ez az egy utca a mostani II. Rákóczi Ferenc utca, amit sokáig csak öreg-utcának hívtak. Földesurai többször is változtak. Baráti Pál 1341-ben Újfalut Szentviddel és Esztergetővel együtt cserébe átadta Károly Róbertnek. Héderváry Pál 1471-ben elzálogosítja Újfalut Vrac Mihály kisbajcsi földesúrnak. Héderváry István 1518-ban elzálogosítja kisbaráti és újfalusi birtokait Ákosházi Sárkány Amrusnak.

II. Lajos király 1526-ban Héderváry Ferenc nándorfehérvári bánt Szabács, Zalánkemén és Nándorfehérvár várainak törökkel szembeni feladásáért jószágvesztésre ítélte. Birtokait, köztük Újfalut is a király Bakics Pálnak adta. I. Ferdinánd 1532-ben megtudván, hogy Héderváry István Szapolyaihoz pártolt, birtokait Újfaluval együtt elzálogosítja. Azokat néhány évre megint Bakics Pál kapta meg. 1594-ben Szinán pasa elfoglalja Győrt. Török kézre kerül Újfalu, majd az egész Szigetköz. Vége-hossza nem volt a lakosság zaklatásának, rablásnak és gyilkolásnak. A török alatt többször is leég a falu. A lakosság nagy része elmenekült, erdőkben, nádasokban húzták meg magukat, vagy biztonságosabb vidékre költöztek. A dúlás elmúltával kezdték újra betelepíteni a falut akkori földesurai. Héderváry János és Czobor Imre 1609-ben a visszatelepülő jobbágyoknak minden jobbágyteher alól 10 évre szabadságot adtak. Később a Révay, Miskey és Jékey családoknak is voltak földbirtokaik a Szigetközben.

"Mikor és miképp szerzett birtokot a Miskey család? nem tudjuk, de 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta." /Megy. Lvt. 9/1663/

Kara Musztafa török nagyvezír 1683 nyarán Bécs elfoglalására indult. A fősereg a bécsi úton haladt. A Tatár, Örmény, Oláh, Rác és még ki tudja, milyen nációból szalajtott segédcsapat a Szigetközön özönlött végig. Elképzelhetetlen gyilkolást, gyújtogatást és rablást vittek végbe. A falu újra elnéptelenedett, az enyészet és a végromlás képeit mutatta. Ennyi sok dúlás és fosztogatás után nagyon lassan gyarapszik a falu. Majd ötven év múlik el, amíg 1734-ben Újfalu a szabados községek közé tartozik, ami annyit tett, hogy az adót egy összegben fizethette földesurának. Így abban az évben többet nem háborgatták őket. Újfalunak még 1785-ben is csak 224 lakosa van. A jobbágyokon és zselléreken kívül ekkor már 4, egytelkes (27-34 hold) köznemes család is él a faluban. 1809-ben újra ellenség járt a hazában. Június 13-án Győrtől északra, a Szigetközben összpontosított francia LASALLE könnyűlovas hadosztály egységei falunk előtt sorakoztak fel. Újfalu és Zámoly között harcokra is sor került.

A lajmai csata

A jászkun nemesi felkelők huszárezredét a Szigetközben Héderváron, és a környékbeli falvakban szétszórva a hadvezetés előőrsön felejtette. Egy nagyobb francia támadás esetén a szétaprózott egységeket könnyen leverték volna. Az ezredet Józsa Imre káplár mentette meg. A Győrből Hédervár felé vezető úton Újfalu és Zámoly között a lajmai árok hídjánál várták a franciákat. A felkelőknek az árok és az azt környező kisebb erdőség fái és bokrai kiváló természetes fedezéket nyújtottak. Újfalu felől az országúton közeledő franciák minden fedezék híján könnyű célpontot képeztek. Józsa Imre káplár 12 társával álló napig tartotta a hidat, ezalatt Vojnics Mihály a jászkunok ezredese összeszedte a szétaprózott ezredet, és Mosonnál átvitte a Dunán. A Napóleon elleni nemesi felkelésben falunkbeliek is részt vettek. Volt olyan köznemes család, ahonnan többen is.

Alig telik el 40 év, és újra hadak járása lesz a Szigetköz. Csányi László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy 1848-ban ismeretlen okok miatt leégett a falu. A községi irattár nagy része elhamvadt. Akkoriban egyesek tudni vélték, hogy vasas németek gyújtották fel a falut, mivel a lakosság a szabadságharcosokat támogatta.

Egy 1849. május 18-i jelentés szerint Újfaluból az alábbiak vettek részt a szabadságharcban:

• Czinger Sándor
• ifj. Forrás József
• id. Forrás József
• Tóth József
• Jakus György
• Forrás József
• Tüskés István
• Szigeti Sándor
• Sarus János
• Horváth József
• Szigeti Józsefné szolgája

Egy 1850-es és egy 1867-es jelentés szerint honvédek voltak még az alábbi személyek:

• Molnár Antal
• Nagy József
• Nagy János
• Szabó Pál
• Laska Vince
• Kaszás Ferenc
• Szalai Ferenc
• Lipold Vince

Újfalu 1849-ben kb. 320 lelket számlált. Ilyen kis faluból 19 fő honvédnak állt, ez nem rossz arány!

A falu lakosságának az elemekkel is sokszor kellett viaskodnia. Hol árvíz, hol tűzvész pusztított. Árvizek voltak 1838, 1897, 1901 években.

A legborzasztóbb pedig, amely a szigetközi falvak arculatát megváltoztatta és a legnagyobb pusztítást okozta az 1954. évi árvíz volt.

A tűzvészek megakadályozásáról szóló szabályrendelet szerint 1889. augusztus 28-án megalakult a helyi Önkéntes Tűzoltó Egylet, amely az idő során sokszor bizonyította, hogy a vészben ütőképes erőt képvisel emberéletek és anyagi javak oltalmára.

1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd főherceget, Habsburg trónörököst. Egy hónapjára, július 28-án az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának "Mire a falevelek lehullanak, otthon lesztek szeretteitek körében győztesen" - mondotta magabiztosan Vilmos német császár a katonáinak. A négy évig tartó világégésben sok győrújfalui katona is szenvedett. Sokan elestek, eltűntek, vagy sérülten, rokkantan tértek haza. Falunkban az első világháborúnak 15 hősi áldozata lett.

Nevük a katolikus templom előtti téren álló hősi emlékművön olvasható. A túlélő katonák legtöbbjének arcképét és katonai életrajzát a falu történetéről szóló könyv első világháborúról szóló fejezete tárgyalja.

A második világháború még több áldozatot követelt, mint az első. Húsz személyt veszített el kis falunk. Sajnos sokuk úgy elveszett a kegyetlen háborúban, hogy még hír sem érkezett róluk. Ma sem tudjuk, mi lett velük, nevüket a hősi emlékmű őrzi.

Legyen áldás az elhunyt hősök emlékezetén, mi, a mai kor emberei pedig tanuljunk életük példáján.